Hogyan előzhetjük meg a szív- és érrendszeri megbetegedéseket. Íme a Korall Klinika szakorvosának tanácsai
A szatmári Korall Klinika kardiológusa, dr. Alexandra Niculescu egy sor jó tanácsot fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy hogyan előzhetjük meg az egyre többeket érintő szív- és érrendszeri betegségeket, illetve miként kezelendő a magas vérnyomás és a diszlipidémia (a vérben található zsírok mennyiségi és minőségi eltéréseinek összefoglaló neve). A szakorvos következő ajánlásai összhangban állnak az Európai Kardiológiai Társaság hatályos útmutatásaival.
Az elmeszesedéses szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének legfontosabb módja az egészséges életvitel. Sajnos napjainkban az egészségtelenül élők aránya igencsak magas, az érelmeszesedést elősegítő kockázati tényezők felett pedig nagyon sokan szemet hunynak.
„A rendszeres, átfogó kivizsgálás minden olyan személy számára javallott, akinél jelen vannak a főbb kardiovaszkuláris betegségekre hajlamosító rizikófaktorok. Ilyennek tekinthető például, ha valakinek már volt a családjában olyan, akit szív- és érrendszeri betegséggel diagnosztizáltak, de ide sorolhatjuk a genetikai hajlamból fakadó magas koleszterint, a dohányzást, a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, a diszlipidémiát, a túlsúlyt vagy más olyan társbetegségeket, melyek növelik a kardiovaszkuláris kockázatot (endokrin betegségek, tüdőproblémák, krónikus vesebetegségek stb.). A rendszeres kontroll ugyanakkor ajánlott minden 40 év feletti férfinak és minden 50 év feletti vagy a menopauzán már átesett nőnek, még akkor is, ha nem jellemzőek rájuk a specifikus rizikófaktorok” – magyarázza dr. Alexandra Niculescu kardiológus.
A dohányzásról való leszokás – a leghatékonyabb megelőző lépések egyike
A dohányosok körében a megelőzhető elhalálozások 50 százalékáért maga a dohányzás felelős, mely egyébként átlagosan 10 évvel rövidíti meg az ember életét.
A főbb kockázati tényezők, melyeken lehet változtatni: magas vérnyomás, dohányzás, cukorbetegség és emelkedett lipoprotein szint, különösképp ami az LDL-koleszterinszintet illeti. A javasolt véranalízisnél az összkoleszterinszint mellett mindenképp vizsgálni kell az LDL- és HDL-koleszterin szintjét, valamint a triglicerideket is.
Egészséges személyeknél az optimális LDL-szint <100 mg/dl, a magas és nagyon magas kockázatú személyeknél pedig <70 mg/dl vagy akár <55 mg/dl, speciális esetekben még ennél is alacsonyabb. Az LDL-koleszterinszint tartós csökkenése a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét is redukálja – nyomatékosítja a doktornő.
Fontos: a lipidszintcsökkentő kezelést nem lehet hirtelen abbahagyni a lipidprofil (beleértve az LDL-t is) előzetes értékelése nélkül, és anélkül, hogy megbizonyosodnánk róla, hogy valóban csökkent-e a kardiovaszkuláris kockázat, hogy nincs-e családi hajlam a diszlipidémiára, illetve hogy a páciens valóban tartani tudja-e az egészséges életmódot.
A túlsúlyos pácienseknek – legyenek a kóros elhízás bármely fokában – és a hasi zsírral rendelkezőknek csökkenteniük kell a kalóriabevitelt, lehetőség szerint mediterrán étrendet kell követniük, illetve növelniük kell a napi fizikai aktivitás mennyiségét. A nagy zsírfelesleggel élő pácienseket határozottan biztatni kell a fogyásra, hiszen már egy 5-10 százalékos testsúlycsökkenésnek is jótékony hatása van a lipidprofilra, ami az anyagcserét érintő változásokkal együtt segít redukálni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
A magas vérnyomás szűrése és diagnosztizálása
A magas vérnyomás mielőbbi felismerése érdekében a teljes felnőtt lakosságnak részt kellene vennie a szűrővizsgálaton. A magas vérnyomásra vonatkozó diagnózis megerősítésére pedig mindenképp szükség van, ha a betegség gyanúja már a háziorvosi kabinetben, az otthon végzett, rendszeresen ismételt vérnyomásmérések során vagy a 24 órás vérnyomásmérő alkalmazásakor felmerül.
„Fontos kiemelni, hogy a hipertóniával élők aránya európai szinten is rendkívül magas: a felnőttek 30-45 százaléka küzd ezzel, és számuk a kor előrehaladtával egyre csak emelkedik, a 60 év felettiek körében arányuk már meghaladja a 60 százalékot is. Annak ellenére, hogy számos bizonyíték támasztja alá a vérnyomáscsökkentő kezelések hatékonyságát a megelőzésben, a magas vérnyomás diagnózisa, kezelése és kontrollja továbbra is az optimális szint alatt van – országunkban különösen, ezért Romániát az Európai Kardiológiai Társaság fokozottan veszélyeztetett országnak minősítette. Mindezek fényében, a kockázati tényezők kezelésén és ellenőrzésén alapuló prevenciónak továbbra is kulcsfontosságú szerepe van a szív- és érrendszeri megbetegedések és ez ezekkel összefüggésben álló elhalálozások számának csökkentésében” – foglalta össze a szakorvos.