A depresszió

A depresszió

A depresszió korunk társadalmában nem ismeretlen betegség, korosztálytól függetlenül érinthet bárkit, aki lelkileg nehéz időszakon megy keresztül.

Ha két hétig vagy annál tovább fennáll egyfajta gátoltság, szomorúság, sírás, tehát olyan lelki állapot, ami akadályozza a mindennapi cselekedeteket, vagy alvászavar, illetve pánikrohamok lépnek fel, akkor érdemes szakember segítségét kérni.

Normál esetben két hét után megindul egyfajta öngyógyulás. Ez azt jelenti, hogy a lelki teher, a szomorúság, a kilátástalanság érzet csökkeni kezdenek, ha a depresszió jeleit mutató egyén elkezdi kibeszélni magából a problémákat, napokig csak filmeket néz vagy a kedvenc édességét eszi. Ez természetesen nem törvényszerű, de van, akinek elég ahhoz, hogy tovább tudjon lépni vagy hogy megtalálja a negatív szituációból kivezető utat.

Ha a fent említett módszerek nem segítenek, tehát nem akar múlni a depresszív állapot, akkor legtöbb esetben gyógyszeres kezeléssel orvosolható a kialakult helyzet.

Ha hosszabb ideig fennáll egy-egy probléma, akkor felborul a neurotranszmitter egyensúly az agyban, ilyenkor alakul ki a depresszió, ami nem oldódik meg magától vagy a hagyományos praktikáktól. A depresszió egy orvosi értelemben vett betegség, amire van gyógyszer, van kezelés. Fontos tudni azt is, hogy megfelelő hozzáállással a depresszióból ki lehet gyógyulni.

A betegség kialakulásával kapcsolatban a hajlamosító tényezőkről is érdemes beszélni. Beszélhetünk ugyan genetikai hajlamról, mivel a depresszió jó pár esetben mutat családi halmozódást, de ez nem jelenti azt, hogy ha valakinek volt már a családjában depressziós egyén, akkor ő is feltétlenül az lesz. A helyzet fordítva is igaz.

Az, aki szakorvos tanácsát kéri a problémájával kapcsolatban, aki önszántából megy el a rendelőbe, egy beszélgetésen találja magát.  Vannak  strukturált interjúk irányított- és tesztkérdésekkel, amelyek segítségével fel lehet mérni a beteg állapotát. Van, aki magától elmond mindent, másból keresztkérdésekkel kell kiszedni az infomációt. A beszélgetés mellett egy általános fizikális vizsgálatra is számítani lehet, hogy ki lehessen szűrni a tünetek organikus okait.

A kezeletlen depresszióról tudni érdemes, hogy elmegy egyfajta szubklinikus állapotba. Ez azt jelenti, hogy a beteg elvégzi a kötelező, mindennapos feladatait, de a nap végén eluralkodik rajta a sírás. Tipikus eset, mikor a depressziós egyének álmosolyt erőltetnek magukra, hogy ne keltsenek feltűnést a héköznapokban. Jellemző tünetek lehetnek még az örömtelenség érzése, a döntésképtelenség, rágódás lényegtelen dolgokon, dekoncentráltság és figyelemzavarok, csökkent érdeklődés a világ dolgai iránt, a gátoltság, nehézkesség, meglassultság, bűntudat, indokolatlan lelkiismeret-furdalás és a szégyenérzet is.  

Ilyen esetekben is jó lenne szakember segítségét kérni, akár pszichológusét, pszichiáterét vagy lelkészét, akiben az ember a legjobban megbízik. Gyógyszeres kezeléssel azonban csak a pszichiáter tud segíteni a páciensnek. Gyógyszerekkel 6-8 hónap alatt, maximum egy év alatt helyreállítható az egyensúly, ami egészen addig tarthat, amíg nem következik újabb traumatikus esemény az ember életében.

Dr. Suvanjeiev Róbert, a Korall Klinika pszichiáter szakorvosa beszélt a betegség tüneteiről és kezeléséről.