Mikor kell felkeresnünk a fül-orr-gégészt? Interjú dr. Révész Attilával, a Korall Klinika szakorvosával

A fül-orr-gégészet, ahogyan arra neve is utal, a fül, az orr- és melléküregek, a szájüreg, a garat, a gége, a nyálmirigyek, valamint a nyaki régió vizsgálatával foglalkozik, az e területen dolgozó szakorvos pedig konstans együttműködésben dolgozik a gyermekorvossal, az allergológussal, a nuerológussal, illetve a háziorvossal, de szükség esetén bármely más szakterület képviselőjével is. Az első azonban, aki a fül-orr-gégész irányába terelheti a pácienst, az egyértelműen a háziorvos.

„Panaszok széles skálájával foglalkozunk, kezdve a fület és orrot érintő kóroktól, a nyaki régión át egészen a gége megbetegedéséig. S míg egyes orvosi szakterületek esetében külön szakirány foglalkozik a felnőttek, és külön a gyerekek betegségeivel, nálunk erről nincs szó: a fül-orr-gégész páciense ugyanúgy lehet egy csecsemő, mint egy matuzsálem korú személy” – magyarázza dr. Révész Attila.

Mikor kell fül-orr-gégészhez fordulni?

Mint tehát említettük, a fül-orr-gégész megbetegedések széles skálájával foglalkozik, kezdve az olyan hétköznapi problémáktól, mint pl. a fülviasz képezte dugó, de akár egy tumorra is fényt deríthet egy alapos vizsgálat. Dr. Révész szerint, függetlenül attól, hogy gyerekről vagy felnőttről van szó, az alábbi kellemetlen, akár kínzó érzések megjelenésekor nem érdemes halogatni a szakorvosi konzultációt:

• fül: fájdalom, füldugulás, fülzúgás, fülcsengés, szédülés
• orr: orrdugulás, orrvérzés, kellemetlen szag érzete, szaglásvesztés, váladékozás és különféle fájdalmak a fej területén
• nyak: szájszárazságtól fájdalomig terjedő kínzó érzés, nyelési nehézség
• gége: hangelváltozás, nyelési nehézség

Melyek a leggyakoribb tünetek és betegségek?

„Öt olyan problémát is megnevezhetünk, mellyel napi szinten találkozik egy fül-orr-gégész. Az első az úgynevezett gombócérzés a torokban, melynek hátterében többnyire a fáradtság és stressz áll, viszont ezzel egyidőben utalhat valami sokkal súlyosabbra is. Gyakran előfordul a füldugulás is, melyet a legtöbb esetben a fülviaszból kialakult dugó okozza, de hasonlóan gyakran találkozunk orrdugulással is, mely általában allergiás jellegű. Ami a gyerekeket illeti, legtöbbször adenoid vegetációval [A köznyelvben ezt polipként ismerjük. – a szerk], köhögéssel, valamint az állkapocsízületet érintő fájdalmakkal találkozunk” – mondja dr. Révész.

Ami a szezonális megbetegedéseket illeti, a hideg évszakban gyakran fordul elő a mandulagyulladás, a fülgyulladás és a gégegyulladás, a meleg évszakok során pedig elsősorban a melléküregeket érinti a megbetegedés, főként a légkondi miatt.

A megelőzéssel kapcsolatban a szakorvos úgy véli, ez erősen egyénfüggő, viszont annyi óvintézkedést senki sem tud megtenni, hogy ezek a betegségek egyáltalán ne forduljanak elő. „Elsősorban oda kell figyelnünk a megfelelő táplálkozásra: télen különösen nagy szükség van a friss gyümölcsökre és a C-vitaminra, melyek kiválóan teljesítenek a felsőlégúti megbetegedések megelőzésében, viszont tudnunk kell, hogy senki nem képes annyi megelőző lépést tenni, hogy ezek soha, semmilyen körülmények között ne bukkanjanak fel. Ehhez az kéne, hogy az ember egy üvegbúra alatt éljen. Az egészséges táplálkozás és a megfelelő életkörülmények (pl. lakásunkban télen nincs se túl meleg, se túl hideg) jelentősen hozzájárulnak a megelőzéshez” – teszi hozzá dr. Révész Attila.

Normális, ha egy gyerek azonnal megfázik, amint közösségbe kerül?

A szülőknek nem ismeretlen jelenség, hogy amint a gyerek bekerül az óvodai közösségbe, azonnal megbetegszik, a fül-orr-gégész szerint azonban semmi ok az aggodalomra, hiszen a gyerek így építi fel a későbbiekben védelmet nyújtó immunrendszert. „Nagyon sok szülő sokként éli meg, hogy amint a gyerek elkezdett bölcsődébe vagy óvodába járni, szinte kéthetente megfázik, holott 3 éves koráig soha nem volt vele ilyen probléma. Ezek a betegségek valóban bosszantóak, viszont csak ezek árán alakul ki a gyerekben az immunitás” – magyarázza a szakorvos.

Dr. Révész szerint a nyugati szülőkhöz viszonyítva a romániai szülők túlaggódják a dolgot. Más országokban ugyanis a gyerek attól még nem marad otthon, hogy köhög egy kicsit vagy folyik az orra, ugyanúgy jár tovább a közösségbe.

„Nem csak a betegség révén alakul ki az immunitás, hanem a kórokozóval való találkozás által is. Épp ezért fontosak az olyan kötelező jellegű dolgok, minthogy a gyerek nem mehet iskolába, ha nem járta ki legalább a nagycsoportot az óvodában. Miért? Azért, mert az oviban töltött három év alatt a gyerek átesik a különféle betegségeken, kapcsolatba kerül velük, így pedig, amikor megkezdi az iskolát, már rendelkezik azzal az alapimmunitással, aminek köszönhetően nem hiányzik majd sokat az iskolai tevékenységekből” – nyomatékosítja dr. Révész.

Tényleg többet árt, mint használ az antibiotikum?

A páciensek nagy része úgy hiszi, hogy az antibiotikum gyengíti az immunrendszert, dr. Révész Attila azonban cáfolja ezt, mondván, az antibiotikum az immunrendszer szövetségese a betegséggel folytatott harcban.

„Nagyon sok ember, iskolázottságtól függetlenül, úgy gondolja, hogy az antibiotikum gyengíti az immunrendszerét. Ez helytelen, hiszen maga a betegség az, ami gyengíti az immunrendszert, az antibiotikum pedig nem csinál mást, mint segíti a szervezetet a betegséggel és baktériumokkal folytatott harcban” – hangsúlyozza a szakorvos, majd hozzáteszi azt is, hogy az, hogy alkalmanként több antibiotikumra van szükség, nem a szervezet hibája, sokkal inkább az okozza, hogy maguk a baktériumok is egyre agresszívabbak.

Amennyiben egy megbízható szakorvost keres, forduljon bizalommal Dr. Révész Attila fül-orr-gégészhez, aki hétfőtől péntekig, minden nap rendel a szatmári Korall Klinikán.